Fenntarthatósági menetrend

Mi a 2030-ig tartó menetrend?

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend az ENSZ által a 2015 szeptemberében tartott fenntartható fejlődési csúcstalálkozón meghatározott 17 fenntartható fejlődési célt tartalmazza. A menetrendet úgy tervezték, hogy fenntarthatóbb jövőt teremtsen az egész bolygó számára; az ENSZ saját szavaival élve, egyszerűen: "Ez a menetrend egy cselekvési terv az emberekért, a bolygóért és a jólétért".

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára így jellemezte ezt a mérföldkőnek számító megállapodást: "Ez egy útiterv a szegénység felszámolásához, a méltóságteljes élet megteremtéséhez mindenki számára, és ahhoz, hogy senki se maradjon le. Egyúttal egyértelmű felhívás arra, hogy partnerségben dolgozzunk és fokozzuk erőfeszítéseinket a jólét megosztása, az emberek megélhetésének javítása, a béke biztosítása és bolygónk gyógyítása érdekében, a jelen és a jövő nemzedékek javára.".

Ki írta alá a 2030-as menetrendet?

A fenntartható fejlődési menetrend, amelynek hivatalos címe "Világunk átalakítása: A 2030-ig tartó fenntartható fejlődés menetrendje" címet viselő dokumentumot az ENSZ mind a 193 tagállama aláírta. Ez azt jelenti, hogy olyan országok, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Írország, Németország, Kína, Franciaország, India és Japán, valamint sok más ország, mindannyian vállalták a napirendben foglalt 17 cél (és 169 célkitűzés) betartását.

A célok között szerepel például a szegénység minden formájának felszámolása, a minőségi oktatás mindenki számára elérhetővé tétele, az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése, a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, valamint sürgős intézkedések meghozatala az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelem érdekében.

A fenntartható fejlődés globális céljai

A fenntartható fejlődés 17 globális céljának teljes listája a következő:

• 1. cél: A szegénység minden formájának megszüntetése mindenütt

• 2. cél: Az éhezés felszámolása, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás elérése, valamint a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása.

• 3. cél: Az egészséges élet biztosítása és a jólét előmozdítása mindenki számára minden életkorban

• 4. cél: Inkluzív és méltányos minőségi oktatás biztosítása és az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek előmozdítása mindenki számára.

• 5. cél: A nemek közötti egyenlőség megvalósítása és minden nő és lány helyzetbe hozása

• 6. cél: A víz és a szennyvízelvezetés elérhetőségének és fenntartható kezelésének biztosítása mindenki számára.

• 7. cél: A megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára.

• 8. cél: A fenntartható, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes és produktív foglalkoztatás és a tisztességes munka elősegítése mindenki számára.

• 9. cél: Rugalmas infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás előmozdítása és az innováció ösztönzése.

• 10. cél: Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése

• 11. cél: A városok és az emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tétele.

• 12. cél: Fenntartható fogyasztási és termelési minták biztosítása

• 13. cél: Sürgős intézkedések az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelem érdekében

• 14. cél: Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében

• 15. cél: A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának előmozdítása, az erdők fenntartható kezelése, az elsivatagosodás elleni küzdelem, valamint a talajromlás megállítása és visszafordítása, és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.

• 16. cél: A fenntartható fejlődés érdekében békés és befogadó társadalmak előmozdítása, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, valamint hatékony, elszámoltatható és befogadó intézmények kiépítése minden szinten.

• 17. cél: A végrehajtási eszközök megerősítése és a fenntartható fejlődésre irányuló globális partnerség újjáélesztése

Agenda 2030

Mit jelent valójában az Agenda 2030?

Mivel a 2030-ig szóló menetrend a politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti kérdések ilyen széles körét öleli fel, a menetrend hatásai is széleskörűek és sokrétűek. Céljainak elérése nagy reformokat követelne meg a kormányok, a gazdaságok, sőt egész társadalmak felépítésében.

Erre tökéletes példák az olyan elemek, mint a 9. cél és a fenntartható iparosításra való felhívás, vagy a 13. cél és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre tett ígéret. E célok eléréséhez világszerte el kellene kötelezni az egyéneket arra, hogy környezettudatosabb döntéseket hozzanak, valamint a kormányokat arra, hogy a gazdaságokat körforgásosabb irányba szabályozzák és ösztönözzék.

2030-ig szóló menetrend körforgásos gazdasági cselekvési terv

A 2030-ig szóló menetrendben felvázolt környezetvédelmi célok elérésének legfontosabb szempontja a körforgásos gazdasági modellre való áttérés előtérbe helyezése lesz regionális, nemzeti és végül globális szinten. A körforgás fokozása azt jelenti, hogy minimalizáljuk a keletkező hulladék mennyiségét és csökkentjük a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, a végső cél pedig az, hogy mindkettő esetében elérjük a nettó nullát.

Sok más pozitív következmény mellett azt is jelenti, hogy sokkal hatékonyabban gazdálkodunk természeti erőforrásainkkal, és véget vetünk a jelenlegi túlfogyasztási mintának (12. cél). A következő évtizedben meghozandó döntéseinkben a körforgásos gazdaságot alapvető értékként kezelve döntő fontosságú lesz a menetrendben felvázolt környezetvédelmi és fenntarthatósági célok megvalósítása szempontjából. Ehhez a kormányoknak be kell fektetniük a fenntartható gyártási gyakorlatokba, és szorosan együtt kell működniük az újrahasznosítókkal, hogy az újrahasznosítás gazdaságilag életképes gyakorlat legyen az általunk felhasznált összes erőforrás esetében.

Példák a körforgásos gazdaságra

A WasteTrade a globális körforgásos gazdaság tökéletes valós példája a gyakorlatban. A WasteTrade egy úttörő technológiai platform, amely összehozza a hulladéktermelőket és a hulladékfeldolgozókat a világ minden tájáról, minden eddiginél egyszerűbbé téve a hulladék fenntartható, körkörös kezelését. A hulladéktermelők számára gyorsan és egyszerűen lehetővé teszi, hogy megtalálják a hulladékuknak a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából leghatékonyabb felvevőpiacot, a hulladékfeldolgozók számára pedig, hogy beszerezzék a szükséges anyagokat, miközben mindkét fél számára lehetővé teszi a közvetítők kikapcsolását és az elérhető legjobb árak elérését. Ezáltal a hulladék nem kerül a hulladéklerakókba, az erőforrások a gazdaságban maradnak, és az újrahasznosítási iparág minden érintett számára jövedelmezőbbé válik.

GYIK

Mi a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend?

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend az ENSZ által 2015-ben megfogalmazott 17 célból és 169 célkitűzésből álló csomag, amelynek célja, hogy világszerte véget vessen a szegénységnek, egyenlő jogokat biztosítson minden ember számára, fenntarthatóbb gazdasági gyakorlatokat hozzon létre és kezelje az éghajlatváltozást.

Hogyan idézzük a 2030-ig tartó fenntartható fejlődési menetrendet?

ENSZ, 2015. Világunk átalakítása: A fenntartható fejlődés 2030-ig szóló menetrendje. New York: UN Publishing.

Mi a 2030-as fenntartható fejlődési menetrend?

A 2030-ig szóló fenntartható fejlődési menetrend az ENSZ 193 tagállama között létrejött megállapodás, amelynek célja a globális szegénység és egyenlőtlenség felszámolása, valamint az éghajlatváltozás kezelése és hatásainak visszafordítása.